Székely Imre
Az angol nyelv tanítása az Érsekiben
Mielőtt az angol nyelv
iskolai oktatásáról szólnék, néhány mondattal fölvázolom az angol nyelv
tanítása felismerésének fontosságát.
Az angol nyelv iránti érdeklődés – a
latin és a német nyelv hosszú egyeduralma idején csak szórványos esetekben
fordult elő. Fontos szerepet játszottak főuraink, nemes ifjaink külföldi útjai,
bár hatása inkább csak egyedi volt. Széchenyi István munkásságával megindult a
szorosabb angol kapcsolatok korszaka, amely akkoriban elsősorban gazdasági
téren volt jelentős. – Festetich György „Fiam nevelését tárgyazó plánum” c.
munkájában igen fontosnak tartja az angol nyelv tanulását. – Teleki László
nevelési tervezetében pedig leszögezi, hogy a magyar, a német és a francia nyelv
tudásán kívül „vagyon még egy nyelv, amelynek megtanulását nemigen szeretném
gyermekeimmel elmulasztani, nem annyira azért, hogy ezen a nyelven beszéljenek,
hanem inkább azért, hogy ezen a nyelven írott sok jó
könyveket megérthessék, ez a nyelv az angol, amelyen már a világba olyan sok
nevezetes munkák vadnak írva, hogy a valóságos kultúrához megkívántató dolognak
tartom azt, hogy azon a nyelven írt könyveket megérthessék.” (Teleki László
gondolatait Imre Sándor idézi a Protestáns Szemle 1925. évfolyamában.)
A 19. század közepétől a 20.sz. elejéig az angol nyelv iránti érdeklődés egyre
fokozódott. A főúri körökben szívesen tanulják az angolt, Angliából hívtak
nyelvtanítókat, - az angol „miss” sem volt ritka, de a nyelv szervezett iskolai
oktatására még sokáig kellett várni. Érdekes, hogy sem a középfokú tanításban, sem az alsó fokúban semmi
nyoma sincs az ilyen irányú törekvéseknek, a kezdeményező lépéseket az egyetemi
oktatás tette meg.
Az angol nyelv tanítása iránti fokozott
igény miatt – miután a német, a francia és az olasz nyelv tanszékeinek
felállítása már régen megtörtént, - 1884-ben pályázatot írtak ki az angol nyelv
és irodalom tanítására. A hét pályázó közül Patterson Artúr nyerte el nyilvános rendkívüli
tanárként a tanszék vezetését. Ő akkor már 51 éves volt és már 3 évet töltött
Magyarországon. Érdekes megemlíteni, hogy akkoriban Patterson már idősnek
számított, így a bölcsészkar a magyar honosság megszerzésének feltétele mellett
a korengedményt megadta számára. Patterson a tanításon kívül hallgatói számára
nyelvkönyveket is írt.
Utána 1899-től Yolland Battishill lett
a professzor, aki először a Ferenc József nevelőintézetnél működött, ahol
többek között sporttal is foglalkozott és Magyarországon elsőként
meghonosította az angol métajátékot. Yolland professzor félszázados működése az
egyetemen igen gyümölcsöző volt.
Az idős érsekisták emlékezhetnek arra,
hogy a V. osztálytól a VIII.-ig az ő tankönyveiből tanultak, ez volt az
Országh-féle tankönyvek elődje. Yolland a vaskos magyar-angol és angol-magyar
szótárral ugyancsak úttörő volt. De rendkívüli érdemei voltak a magyar irodalom
angliai népszerűsítésében is, így az angol nyelvű Petőfi és Arany tanulmányköteteiben és
több magyar klasszikus angol nyelvű fordításában. Nyugdíjaztatása után (1948)
szeretett volna hazatérni Angliába, de a hivatalos indoklás szerint „mivel két
fia a magyar hadseregben szolgált a II.világháborúban”
– nem kapta meg az engedélyt. – Így egyedül élt József nádor téri lakásában, és
az 1956-os forradalom alatt elhagyatva otthonában éhenhalt. A téren temették
el, míg a British Counsil koporsót nem szerzett számára.
Yolland Artúr működése hatalmas
fejlődést hozott az angol nyelv egyetemi és középiskolai oktatása terén.
A középszintű iskolákban a latin, majd
jóval később a német mellett a görög nyelv és irodalom kapott helyet. A
tananyag a görög nyelvtan mellett magában foglalta néhány jelentősebb szerző
prózai, költői és drámai alkotásának tanulmányozását és az ókori görög irodalom
áttekintését is. – Az 1777. évi Ratio educatio szerint a görög tantárgy
valamennyi osztályban kötelező lett aránylag magas óraszámmal. Majd 1861-ben
megszűnt a görög nyelv kötelező tanítása és a tanuló
szabadon választhatott, hogy görög nyelv és irodalmat, vagy pedig úgynevezett
görög pótló tantárgyak valamelyikét tanulja-e. A görög pótló tantárgy anyaga
vagy görög ismereteket tartalmazott magyar nyelven, vagy szabadkézi-és mértani
rajz gyakorlatokat.
Az 1924. évi XI. tc.
szerint az ötödiktől a nyolcadik osztályig a görög és görög pótló helyett
választhattak a tanulók egy élő idegen nyelvet (angol, francia, olasz). A
rendelet értelmében iskolánkban 1925-től bevezették az
angol nyelv tanítását. Minden ötödikes diáktól megkérdezték, hogy görögöt vagy
angolt akar-e tanulni. Az én időmben már senki sem volt, aki a görögöt
választotta volna.
Az első tanár, aki az Érsekiben angolt
tanított Weimann Sándor volt, aki más nyelvi órái mellett az ötödik osztályban
elkezdte a tanítást heti öt órában. Weinmann világi pap volt, a Margit körúti
ferences rendházban lakott, az angolon kívül németet és latint is tanított. Ő
volt még annak idején annak az évfolyamnak a tanára is, akik Pongrácz
Zoltánnal, Vermes Ivánnal, Gillemot Lászlóval, Reichl Sándorral egy osztályba
jártak az 1920-as években.
1926-ban az angol órák száma egy újabb
V. osztállyal már heti tíz órára emelkedett, 1927-ben pedig 15 óra lett a
modern nyelvi órák száma, így 1927-ben Schwarz tanár úr is tanított angolt a
matematika és fizika órái mellett, és Honti tanár úr szép amerikaias kiejtésű
angolságával látta el egy-egy osztály tanítását. Honti Jenő rendkívüli
tárgyként franciát is tanított. A későbbiekben az iskola igazgatója óraadó
tanárt is alkalmazott. Schmidt Miklós Eötvös kollégiumi tanár személyében.
Rendeződött a helyzet Országh László
kinevezésével, aki 12 éven át iskolánkban angolt, németet, sőt egy-egy
osztálynak magyart is tanított. Az ő szerepéről, tanítási módszeréről egy
alkalommal részletesebben beszámoltam és a Budai Polgárban egy hosszabb cikkben
írtam róla, valamint az Országh emlékkönyvhöz adatokat adtam.
Igen sokat jelentett a középiskolai
tanításban Országh László gimnáziumi tankönyvsorozata. A modern szellemű
tankönyveket Feszt Sándor debreceni egyetemi tanárral és Szenczi Miklós londoni
majd budapesti egyetemi tanárral együtt írta. Szenczi rövidebb ideig
iskolánkban is tanított. Az oroszlánrész ebben a munkában Országh Lászlóé volt.
3. kötetének megírása idején Feszt Sándor már nem élt, 1942-ben egy budapesti
bombázás áldozata lett családjával együtt, Szenczi Miklós pedig akkor Londonban
élt.
Országh nem szerette a Bíró-Willer
szótárt sok hiányossága miatt és a diákságra gondolva elkészítette az
angol-magyar és magyar-angol kisszótárát. Erről ő így nyilatkozott: „Szótárírói
tevékenységem indítékai középiskolai tanári pályafutásomig nyúlnak vissza.
Mindigis problémát jelentett számomra, hogy – különösen haladóbb gyerekeknek –
nem tudtam megfelelő szótárt kezükbe adni. Yolland drága volt, Bíró-Willer
tetszetős, de megbízhatatlan. A legjobb a Welsh –Joó szótár volt, ezt ajánlottam
diákjaimnak. A Bíró-Willer használatát egyenesen megtiltottam. Egy ízben
elvettem az egyik diáktól és összetéptem, majd megfizettem az árát. Az ez utáni
órákban a gyerekek tüntetőleg kitették a padra a Bíró-Willereket, megvételre
nem került többé sor.”
Angolt tanított iskolánkban Országh
Lászlóval egyidőben Szögi Ferenc, 1943-tól pedig Bajomi Vilmos is. 1946-tól
tanított angolt gimnáziumunkban Vágó György, az 1947‑1948-as tanévben a
fentieken kívül Keresztes Pál.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az
Érseki az idegen nyelv tanításában a legmodernebb intézménynek mondható, hiszen
1945 előtt Budapesten csak három iskola volt, ahol angol nyelvet tanítottak, az
Érsekin kívül az Árpád Gimnáziumban és Pesten a Barcsay utcai Madách
Gimnáziumban. – És büszkeséggel hozzátehetjük, hogy a legjobb angol tanárokkal.
vvv
Az előadóhoz fűződik az alábbi hír is.
Székely Imre összegyűjtötte Rákóczi műveit, amelyek ma
jórészt hozzáférhetetlenek, és felveti, hogy egy-egy művét egy-egy rákóczis (öregdiák?) osztály
kiadathatná nyomtatásban.
Rákóczi művei, amelyeket Rodostóban írt
A felkelések története – Ebben a magyar alkotmányt és ennek fejlődését írja le, hogy a külföld megérthesse a magyar szabadságmozgalmakat (1739, Hága, franciául).
Emlékiratok – A Rákóczi- háborúk története. Vázlatát már idehaza elkészítette, és oroszra fordítva még a szatmári békekötés idején megküldte a cárnak. Rodostóban fejezte be, halála után, 1739-ben jelent meg Hágában.
Vallomások (Confessio pecatoris) Nem szánta a nyilvánosságnak. A kamalduli szerzeteseknek küldte el a kéziratot, és csak 1876-ban, születése 200. évfordulóján jelent meg a MTA kiadásában.
Egy keresztény fejedelem áhításai (Aspirationes Principis Christiani). Latinul, jelent meg, később ő maga franciára is lefordította. Legnagyobb része a szentáldozásra való előkészítő ima. A francia kiadás 1751-ben jelent meg.
Politikai végrendelete (Testament politique) Benne Szent Istvánt állítja mintaképül fiai elé, mert neki érzéke volt az erős kormányzáshoz, a szabadsághoz. 1751.
Levelezése