Dr. Szögi Ferenc nyelvtanár élete és szerepe a modern hazai angol nyelvoktatás megteremtésében

37 év a budai Rákóczi Ferenc Gimnázium épületében (1933-1970)

 

Bevezető portré

Dr. Szögi Ferenc a XX. századi magyarországi angol nyelvoktatás egyik kiemelkedő alakja, dr. Országh László közvetlen munkatársa és barátja, akiknek nemzedékek sora köszönheti a biztos alapokra helyezett, modern szellemben oktatott angol nyelvtudását, és így az angol nyelv ismeretéhez kötött szakmai karrierjét. Ennek ellenére sajnos méltatlanul kevés megemlékezés található meg Szögi tanár úrról a nyomtatott- és elektronikus sajtóban, ezért jelen szerény írás – egy hálás, volt tanítványa tollából - éppen ezt a hiányosságot szeretné kiküszöbölni.

Szögi tanár úr egyetlen munkahelyen, a Budapest II. kerületi Keleti Károly u. 37-ben lévő iskolaépületben dolgozott 1933-1970 között, 37 éven át. Munkáját az épületben 1907-től működő,  volt Érseki Katolikus Gimnáziumban kezdte, amely 1948-ban - az államosítást követően -  megszűnt és az ugyancsak megszűnt Mátyás Gimnáziummal együtt beolvadt az Egyetemi Katolikus Gimnázium jogutódjaként létrehozott Budapesti II. ker. Állami Rákóczi Ferenc Gimnáziumba. Ittállami alkalmazottként - folytatta nyelvtanári tevékenységét egészen az 1970-ben történt nyugdíjba vonulásáig. Az angol mellett kezdetben német- és magyar nyelvet, ill. irodalmat is tanított, későbbiekben a német nyelv oktatása háttérbe szorult, de az angol mellett a magyar tanári munkáját tovább folytatta.

Dr. Makrai Zsigmond fizikus, az 1954-ben, a Rákóczi Gimnázium IV.a osztályában érettségizett volt Érsekista és Rákóczis diák rendkívül alapos és jó humorú könyvet adott ki az Érseki Katolikus Gimnázium történetéről. A 2012-ben megjelent magánkiadású könyvben, Szögi tanár úrról a következő sorok találhatók:

„…1933-ban került hozzánk, magyart, angolt tanított. Kevés tanár tartott ki oly sokáig a tanítás mellett, mint ő. Évtizedekig járt még be a Rákóczi Gimnáziumba. A hatvanas években a szakszervezeti bizottság elnöke és a KISZ tanácsadó tanára is volt. ’Megértő és emberséges’ emlékezett reá Péter György (1952); ’mindenki szerette, ö volt a miniatűr Szögi mester’ (Kaszap András, 1952)…”[1]

A „miniatűr”szó jó értelemben veendő jelző, ami a tanár úr meglehetősen alacsony, mindössze 160 cm-es testmagasságára utal, viszont a tudása egészen lenyűgözően széleskörű volt mindhárom nyelv és annak irodalma terén, nem is beszélve a csodálatos pedagógiai érzékéről, amivel – a szigorú követelményrendszere mellett is – legtöbbünkkel meg tudta szerettetni a nyelvtanulást, és amivel óriási hangsúlyt fektetett a beszédkészség fejlesztésére is.

A keresztény gyökereit és hitvallását soha meg nem tagadó, de a megváltozott politikai helyzethez reális gondolkodással alkalmazkodó EMBER és PEDAGÓGUS tudása oly mértékig nélkülözhetetlen volt az államosítást követően beiktatott új oktatáspolitikai vezetők részére, hogy az előző rendszerbeli munkája ellenére, harmadmagával (dr. Hegyi Károly és Szerdahelyi Andor, alias COX) megmaradhatott a az épület előző, „régi” tanárgárdájából. Ennek, azok a hozzá hasonló gondolkodású diákjai, akik már a Rákócziba jártunk, és tanárunk lehetett Szögi Ferenc mellett a legendás COX is, csak szívből örülhettünk.  (Persze ez akkor még nem volt annyira nyilvánvaló a számunkra, erre csak az elmúlt 50 év távlatából visszatekintve most ébredhettünk rá igazán.) A mindenen átsugárzó „erős akarat” és „krisztusi alázat” pedagógiája, amelyről oly szép összefoglalást olvashatunk Szögi Ferenc tollából az Érseki Katolikus Gimnázium 1939/40-es Évkönyvében, - főként az akkori, osztályfőnökként számára első érettségiző osztály diákjai és szüleik számára írva - a későbbi évtizedek során is hatékonyan működött, anélkül, hogy ez a legcsekélyebb mértékig „hivalkodás” tárgya lett volna. Mielőtt egy 25 évvel később, 1965-ben, a Rákóczi Gimnázium KISZ Bizottsága által szerkesztett kiadványban Szögi tanár úr tollából megjelent „Pályám emlékezete” c. írásra rátérnék, szeretnék néhány részletet az 1940-ben megjelent írásából is idézni, hogy a párhuzamot kellő mértékben levonhassuk a két – látszólag más fordulatokat tartalmazó – de mégis egy- és ugyanazon szellemben írt gondolatok között.

Részletek dr. Szögi Ferenc a „Katolikus nevelésünk, az erős akarat és a krisztusi alázatosság pedagógiája” című, az Érseki Katolikus Gimnázium és a vele kapcsolatos Rákóczi Kollégium 1939/40-es évkönyvében megjelent írásából [2] :

„…A tanulás munka – nehéz munka - valljuk meg őszintén magunk előtt és mások előtt is… Amikor a viharzóna felé közeledünk, egyre komolyabbá válik a munka, erősebb lüktetésűbbé a munka üteme…. Ezekben az években döntő tényező a szorgalom és az akaraterő, a modor és a jellem. A könnyen kitalálható és megtartható elemekkel szemben egyre több a megértésre szoruló és beemlézendő anyag. A megértés a felfogás gyorsaságát, a ráismerést és a kapcsolatok megtalálását kívánja meg a tanulótól, a megértés pedig szorgalmat, a szorgalom akaraterőt, az akaraterővel pedig a szilárd jellem jár együtt…Az akaraterő kérdése a viharzóna legfontosabb problémája. Az akarat nevelése a katolikus nevelés gerince. Akarni a szeretetet, akarni a jót, akarni a jótettet, akarni a tisztaságot – ez mindnyájunk legfőbb törekvése. Akiben ez a jóakarat megvan, azt többre becsüljük, mint a tehetséges, de nem jószándékú embereket…”

….A tömegben kamaszodók más valamit is árulnak el: a gőgöt. A gőg, a más akarata előtti meg nem hajlás, éles ellentétben áll a krisztusi alázatossággal. Az olyan rendszerek, amelyek az egyéni akaratot, mint tényezőt nem ismerik el, nem számolnak ezzel. Az egyén akaratát legázolják, vagy belefoglalják egy más jelszó gőgös egységébe. Krisztus azonban azt tanította, hogy tetteinkért és gondolatainkért magunk egyénekként vagyunk felelősek. A gőg életfelfogásával összefügg a nevelésben a kényszer, az alázatossággal a szabadság és az önnevelés. A gőg érzülete nem ismer el a személyen kívüli, ’őfelette is’ álló tekintélyt, azért egyedüli törekvése az, hogy aki nem hajlik meg előtte, azt kényszereszközökkel megtörje. Az alázatosság, vagyis a pártatlan tárgyilagosság és értékfelismerés mindenekfelett a végső erkölcsi normákat veszi tekintetbe. A kiindulási pont, minden esetben az erkölcsi norma, az érték szabad elismerése és uralma: „Nicht ich zwinge, sondern du sollst.- azaz - Nem én kényszerítelek, hanem neked kell ( akarnod) – neked van szükséged rá…”

 Részlet dr. Szögi Ferenc tanár, az Oktatásügy Kiváló dolgozója „Pályám emlékezete” c. írásából, amely a Rákóczi Ferenc Gimnázium „HÚSZ ÉV 1945-1965” c. kiadványában jelent meg[3].
(Ne feledkezzünk meg arról, hogy ez a 25 évvel későbbi írás az akkori hivatalos közfelfogáshoz alkalmazkodó fordulatokkal íródott, de az „intelligens” /latinból származóan: sorok közötti/ olvasata mindennél többet elárul az írójáról):

„…A felszabadulás után új élet kezdődött az iskolában. Újdonság volt, hogy általános iskola is működött a gimnázium mellett Tevékeny szerepet játszottunk az új oktatási és nevelési tartalom kimunkálásába. Az első években örökké költözködtünk. 1948-ban az iskolák államosítása teremtett rendet a kerület iskolái között. Az érseki gimnázium megszűnt és beolvadt az egyetemi gimnázium jogutódjaként létrehozott Rákóczi Ferenc gimnáziumba. Az igazi új korszak ettől kezdődik az iskola és a pedagógusi pályám történetében. Az iskola szocialista tartalma sem zökkenőt, sem lényeges problémát nem jelentett egy igazi pedagógus számára. A mélységes humanizmus, a szocialista gondolkodás pedagógusi és óbudai közös hagyaték volt számomra. Az internacionalizmus gondolata is termékeny talajra hullott, hiszen más népek gyűlöletére eddig sem tudtam nevelni. A hiányokat az ideológiai és szakmai továbbképzéssel igyekeztünk pótolni.

A 30-as években egyre inkább a katonás drill vált uralkodóvá a magyar iskolákban. Az új, szocialista iskola a meggyőződésen és belátáson alapuló igaz fegyelemre épített. Ez utóbbi mindig is többet ért, ha nem is vezetett olyan látványos eredményekhez, mint a külsődleges katonás fegyelem. Jellemző azonban, hogy az így nevelt fiatalok még az érettségi után is szeretettel gondolnak tanáraikra, tisztelet- és hálaérzésük még fokozódik. Ennek a fegyelmezésnek az emberi méltóság tisztelete az alapja. Néha nem könnyű, hiszen a kamaszkorban lévő tanulók féken tartása, irányítása rendszerint nyugodt idegeket és józan főt kívánnak. A kamasz ugyanis erősen igényli a szeretetet, de ő maga néha a kegyetlenségig szeretetlen képes lenni, még szüleivel szemben is! Erősen bírál, de önbírálata minimális. Igényes másokkal, s néha végtelenül igénytelen önmagával szemben. Mint némelyik örökkamasz felnőtt! Mégis, ha szülő és tanár átvezeti e terhes éveken, igen hálás érte…”

A hivatását mindennél előbbre tartó, talpig becsületes és krisztusi szeretetet hordozó pedagógus szavai ezek, aki minden körülmények között megtalálja a „magasabb” erkölcsi normákhoz való ragaszkodás, az alázatosság mércéjét, kiváló érzéke van a kamaszkor pszichológiai problémáinak kezeléséhez, és nem utolsó sorban erős akarattal rendelkezik a tudás megszerzéséhez, megtartásához és továbbadásához.

dr. Szögi Ferenc életrajza

Szögi Ferenc (aki a keresztségben az Ede nevet kapta második keresztnévként) 1910. augusztus 27-én született Budapesten, tehát, ahogy ő írja ugyancsak a „Pályám emlékezete” c. 1965-ös írásában: „Az én nemzedékem már az első világháborút is átélte. Emlékszem még az első világháború nyomorúságos évei alatt gázzal világított óbudai tanteremre, s a tanító néninkre, aki a háborúban elesett férjét siratta. A hajógyárra, ahol apám dolgozott, s a társakra, akikkel sokat mászkáltunk együtt a vasúti kocsik és kazánok között. Gyermekkori emlékeim között felvillannak az első proletárdiktatúra képei is: vörössel bevont kandelláberek, pirosra festett villamoskocsik és a fehér kifli csodája, amelyet egy zászlóavatáson kaptunk.

Dr. Szögi Lászlótól – Szögi Ferenc legfiatalabb gyermekétől kapott információ szerint a Szögi család biztos leszármazása 1592-től ismert, akkor kapott nemességet Szeghy Gergely 1592. április 3-án,
II. Ferdinánd királytól és a nemesítő levél ma a Heves megyei Levéltárban van[4]. Szögi Ferenc nagyapja, Szögi József (született: 1849. márc.19-én Szegeden, meghalt: 1914-ben Turnu Severinben, mert hajósként szolgált). Szögi Ferenc édesapja, szintén Szögi Ferenc (született: 1875. okt.17-én Budapesten, meghalt: 1935. júl. 17-én szintén Budapesten), az Óbudai Hajógyárban rendészeti alkalmazottként dolgozott, édesanyja, Ries Vilma, sváb származású háztartásbeliként nevelte Ferencet, aki egyedüli gyermekük volt. A hajógyár területén lévő szolgálati lakásban laktak (Budapest-Óbuda, III.ker. Folyamőr u. 18. szám alatt).

Elemi iskolái után,  1920-tól 1928-ig az 1902-ben megnyílt  Budapesti III. kerületi M. Kir. Állami „Árpád” Főgimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait.  A gimnázium évkönyvei [5] szerint az intézmény 1905-től meglehetősen szegényes, sőt botrányos körülmények között, egy bérházból átalakított épületben működött a Bp. III. Zsigmond u. 114 sz. alatt, és Szögi Ferenc középiskolai tanulmányait végig ebben az épületben volt kénytelen elvégezni. Az évkönyvek tanúsága szerint mind a nyolc osztályban gyakorlatilag színjeles tanuló volt (mindössze testnevelésből és egészségtanból volt jó osztályzata). Külön említést érdemel, hogy az 1924/25-ös tanévtől kezdődően az iskola átalakult Budapesti III.kerületi M. Kir. Állami „Árpád” Reálgimnáziummá, és ekkor vezették be az 5. osztálytól kötelező idegen nyelvként az angol nyelv oktatását (a görög helyett). Ezt a rendelkezést a tanulók és a szülők is egyöntetű lelkesedéssel fogadták, megindult a diáklevelezés külföldi fiatalokkal, sőt az angol nyelv tanítását személyesen tanulmányozta Rev. Alex King, skót egyházi lelkész, aki elragadtatással hallgatta az angol himnuszt az iskola tanulóiból alakult kórus előadásában.

Így tehát az ifjú Szögi Ferenc, már 14 éves korában intenzív angol nyelvi oktatásban részesült, első angol tanára Olgyai Bertalan dr. volt, aki a Pázmány Péter Tudományegyetem akkori neves angol nyelvi professzora – Dr. Yolland Arthur könyvéből oktatta a diákokat.  Szögi Ferenc első magyar irodalom tanára pedig Pais Dezső dr., neves irodalmár volt. Egyébként az évkönyvek tanúsága szerint abban az osztályban, amelybe Szögi Ferenc járt, magyar-, latin-, angol-  és német nyelvi oktatás párhuzamosan folyt.

Az 1925/26-os tanév évkönyve Szögi Ferencet külön említi, hogy felolvasási versenyben kitűnt kiváló képességeivel. Az 1926/27-es tanévben padig a Dr. Morvai Győző Alapítvány kamatait – 24.33 P-t, jutalomként Szögi Ferenc VII. oszt. tanuló kapta. Az 1927/28-as tanévben tudományos kutatási tanfolyamon vehetett részt, továbbá az országos tanulmányi versenyek megelőző háziversenyeken 2. helyezést ért el latin nyelvből. Érettségi vizsgáit az 1927/28-as tanév végén szintén jeles eredménnyel tette le az Árpád Gimnáziumban.

1928-ban beiratkozott a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi karára magyar és német nyelv és irodalom szakra, de melléktantárgyként az angolt is felvette. Az ELTE Levéltár anyakönyvei alapján 1932 júniusában sikeresen befejezte egyetemi tanulmányait és megkapta a Végbizonyítványát. Doktori disszertációját Rumy Károly Györgyről Kazinczy Ferenc kortársáról írta, aki a magyar irodalom német földön való ismertetésével foglalkozott. A disszertáció, az akkori követelményeknek megfelelően, 1934-ben könyv alakban is megjelent a szerző kiadásában, amelyet Budapesti Sárkány Nyomda nyomtatott ki [6]. A könyv köteles példányai több magyarországi könyvtárban is megtalálhatók, így az Országgyűlési-, a Fővárosi Szabó Ervin-, az Országos Széchenyi- és több egyetemi könyvtárban. Bölcsészdoktori szigorlatát 1934. május 18-án tette le, majd pár nappal később, május 25-én avatták bölcsészdoktorrá.

Doktori disszertációjának elkészítése előtt, már 1933. szept.1-jével Országh László mellett Szögi Ferenc is helyettes tanári kinevezést kapott a Budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban, magyar- német és angol nyelv oktatására [7]. Országh László és Szögi Ferenc nemcsak jó kollégák, de jó barátok is lettek, az 1933-38 közötti időszakban minden nyáron magánjellegű utazásokat tettek az angolszáz nyelvterületre, elsősorban Angliába (többek között az Oxfordi Egyetemre is.) Ezekről az utakról maga Szögi Ferenc is megemlékezik a „Pályám emlékezete” c. írásában, mint amely utak elengedhetetlenül szükségesek voltak az idegen nyelvek eredményes tanításához.

Fia dr. Szögi László, az ELTE Könyvtár ny. főigazgatója így ír édesapja 1933-44 közötti életszakaszáról[8]:
„…Kiderítettük nővéremmel, hogy apánk 1934-ben járt Angliában - nyilván nyáron - méghozzá Országh Lászlóval együtt, akivel jó barátságban voltak, s aki a híres angol szótárt készítette később. Vele egyébként még több ilyen utat is tettek. Járt Londonban, Stratford on Avonban és Oxfordban, ezekre a képekre emlékszünk, de nem tanult ott, csupán látogatást tettek. Járt akkoriban Németországban, Olaszországban és Bulgáriában is. Ottani képeire is emlékszünk. 1938-ban nősült, utána már nem utazgatott. 1940-ben egyszer volt katona, rövid ideig ott volt az erdélyi bevonuláson, mint karpaszományos, de hamar leszerelték és később már nem hívták be. A szovjet bevonuláskor elkapták, hogy viszik hadifogolynak, de talán isteni közbeavatkozással menekült meg. Nála volt egy fénykép a két kisgyerekéről, amikor elkapták és a Keleti Pályaudvaron még mindenkit röviden kihallgatott egy orosz tiszt. Amikor meglátta a képet a gyerekeiről, megkérdezte, hogy az ővéi-e, és ezután csak annyit mondott, "igyi damój", menj haza és elengedte. Ha ez nincs ő aligha érte volna túl a gulagot és én most nem élnék…”

Dr. Szögi László elmondása szerint a család életének másik nagyon megrázó élménye ugyancsak az orosz csapatok 1944-es budapesti bevonulásához kapcsolódik, amikor mindössze 2 óra leforgása alatt el kellett hagyniuk a Folyamőr utcai szolgálati lakásukat Ferenc édesanyjával, egy 4 éves és egy 1 éves gyermekkel, mivel az orosz parancsnokság hadikórházat kívánt berendezni a gyár területén lévő szolgálati lakásokban. Az isteni gondviselés ebben az esetben is működött: a III. kerületi Kórház utcai Szent József Lelkészség fogadta be a családot az épületben lévő lakásba, azzal az indokkal, hogy Szögi Ferenc a Lelkészséghez tartozó ifjúság nevelésében szerepet vállal.

Szögi Ferencnek 3 gyermeke született: Ferenc 1940-ben jött világra és sajnos 2016-ban elhunyt; Mária 1943-ban született, míg László 1948-ban, ők mindketten élnek. Szögi Ferenc felesége Cucutti Margit 1916-ban született. (olasz származású, dédapja Észak-Olaszországból került Magyarországra). Cucutti Margit tanítónőként dolgozott a Kórház u. elemi iskolában. A három gyermek eltartása és felnevelése nagy gondot jelentett a Szögi családnak, ezért Szögi Ferenc a délelőtti iskolai munkája után, minden hétköznap délután magántanítványokat is oktatott. 

A már többször idézett ’Pályám emlékezete’ c. 1965-ös írásában így vall ezzel kapcsolatban: „… Bár rokonaim már a 20-as években figyelmeztettek, hogy a pedagógus pályán ’letehetem a szegénységi fogadalmaz is’, azóta sem bántam meg elhatározásomat, mert szeretem ezt a pályát – és úgy érzem, hivatásom volt hozzá…”[9] 

És még egy nagyon fontos mondat a fent említett írásból: „…A régi Rákóczira (értsd az Érseki Katolikus Gimnázium és a vele kapcsolatos Rákóczi Kollégium) liberális szellem volt a jellemző, iskolám még 1944-ben is megtagadta a diák és diák közt különbséget tevő rendeletek végrehajtását…”

Szögi Ferenc 1948-1970 közötti életszakaszának egyes állomásaira a következő fejezetekben visszatérek, egyelőre annyit, hogy az államosítás legnehezebb szakaszában - 1948-ban, az épület leltározása és átadása idején éppen ő volt a megbízott igazgatója az újonnan létrehozott intézménynek, vállalva a nagyon hálátlan és megterhelő feladatot az iskola „átmentésének” végrehajtásában.

Miután felmentették ezen megbízatása alól, erejét újból teljes mértékben az oktatásra tudta fordítani, sok osztályt vitt az elsőtől egészen az érettségiig, mint osztályfőnök, magyart és angolt tanítva. Az új nevű iskola Szakszervezeti Bizottságában és Szülői Munkaközösségében vállalt vezető szerepet és a későbbiekben megalakult KISZ Bizottság tanácsadó tanára is volt.

Azt, hogy életpályája során hány diákot oktatott angolra egyelőre csak megbecsülni tudom, de bizonyára több ezerre tehető a számuk, nem is beszélve a magántanítványokról. Az évkönyvek és az érettségi tablók alapján a későbbiekben pontosabb statisztikai feldolgozásra is sort fogok keríteni.

Dr. Szögi Ferenc 1970 aug.27-én, 60. születésnapján nyugállományba vonult, de ezután is – még sokáig bejárt kedvenc iskolájába, és otthonában fogadta a tanítványokat.

Szerdahelyi Andor tanár úrral együtt ő is részt vett az iskola 300 éves fennállásának 1987-es jubileumi ünnepségein. Ezen a megemlékezésen jelen e sorok írója is– mint az 1963-67 közötti I-IV.A osztály egykori tanulója, az énekkar lelkes tagja, és G. Horváth József tanár úr vezetésével fellépett a Zeneakadémia Nagytermében rendezett disz ünnepségen az öregdiákok kórusában.

 A Szögi család, ill. a házaspár egészen az édesapa 1989. nov. 28-án bekövetkezett haláláig a Kórház u-i Lelkészség épületében lévő lakásban élt. Szögi Ferenc földi maradványait, a haldoklók szentségével megerősítve, 79 éves korában,1989. dec. 15-én helyezte örök nyugalomra Bárdos Ferenc, az Óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia kanonok plébánosa 1989.dec. 15-én az Óbudai temetőben, a család közös sírhelyén.[10]

A magyarországi modern középiskolai angol nyelvoktatás kialakítása

Az Érseki Katolikus Gimnáziumban 1933-as tanév elején került sor a tanterv legfelső színtű felülvizsgálatára, amely során a német nyelv oktatásának visszafogása mellett erőteljes hangsúlyt kapott a modern angol nyelvoktatás bevezetése a megnövekedett ipari-tudományos-kereskedelmi, stb. igények miatt. Az Országh-Szögi páros kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektetett a beszédkészség fejlesztésére, és az angol irodalom legfontosabb műveinek alapos megismertetésére. Minden tekintetben arra törekedtek, hogy a kor követelményeinek megfelelő szintű nyelvtudással rendelkezzenek az érettségi vizsgára kerülő tanulók, akik ezután már specializálódva az egyetemi szakterületük angol nyelvű irodalmára, egyre inkább képesek legyenek az önálló tudományos kutatásra, oktatásra, külkereskedelmi, külszolgálati stb. tevékenységre. Időben felismerték azt a kétségkívül egyértelmű irányvonalat, hogy az angol nyelv –legalábbis Európában és Észak-Amerikában, de a közel-keleti országokban is nélkülözhetetlen világnyelvvé válik, gyakorlatilag minden szakterületen a publikációk, szakmai folyóiratok kezdenek áttérni az angol nyelvre. Ebben a folyamatban Országh László és Szögi Ferenc kiváló érdemeket szerzett, amelyek a későbbi években is meghatározó tényezőivé váltak az angol nyelv középiskolai szintű oktatásában. Dr. Szögi Ferencet és Dr. Országh Lászlót az Érseki Katolikus Gimnázium gondoksága 1936.szeptember 1-től rendes (vezető) tanárokká választotta[11].

Az egyházi iskolák államosítása és a Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium létrejötte

A II. világháború kitörése, Budapest ostroma jelentős nehézségeket okozott a Gimnázium működésében, sőt az épület is súlyos károkat szenvedett. Ráadásul 1948 májusában elkezdődött az egyházi iskolák államosítási tervének megvalósítása, ami végülis az Érseki Katolikus Gimnázium megszűnését eredményezte.

Az államosítás tervét a Magyar Dolgozók Pártja 1948 május 2-án a Szabad Nép c. napilap hasábjain hirdette meg, ami azonnal országos tiltakozási hullámot indított el. Az Országos Magyar Levéltárban őrzött dokumentumok alapján több száz tiltakozó levél és távirat ment az akkori kultuszminiszternek, Dr. Ortutay Gyulának, többezer aláírás gyűlt össze a keresztény alapokon nyugvó oktatás megmentése érdekében.

Az Érseki Katolikus Gimnázium a Keleti Károly utcai épületben az 1948/49-es tanévet már, mint II. kerületi Állami Rákóczi Ferenc Gimnázium kezdte meg. Az államosítás és a kerületi gimnáziumok egybeolvasztása meglehetősen bonyolult folyamatát igen alaposan tárgyalja a Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium Jubileumi Emlékkönyve, amely az 1987-es 300. éves jubileumra jelent meg
Nagy István történelem szakos tanár, felelős szerkesztő, és Nagy Ágnes, Sárváry Mariann, valamint Szerdahelyi Andor tanárok gondozásában.  Ebben is megtalálható annak a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi rendeletnek a kivonata, amely a „megszűnő gimnáziumok ügyében történő intézkedésről rendelkezik.[12]. A lényeget tekintve több oldalról megerősített tényként kezelhetjük, hogy a Rákóczi Gimnázium az 1687-ben alapított Egyetemi (Királyi) Katolikus Gimnázium  jogutódjaként Budapest legrégebbi iskolája[13], [14].

Az 1948 évi államosítás első hónapjairól dr. Hegyi Károlynak, az újonnan létrehozott II.ker. Állami Rákóczi Ferenc Gimnázium tanárának, és későbbi igazgatóhelyettesének kézírásos KRÓNIKÁJA így számol be [15]:

Az iskolának az államhatalom általi átvétele, a felszerelés leltározása az egész szünidőt, sőt általánosságban a Karácsonyig tartó időszakot is betöltötte. Ennek az átvételnek az első szakaszában, mint megbízott igazgató Dr. Szögi Ferenc vezette az iskolát, dr. Szentkuti Kornél igazgatóhelyettes és ált. isk. mb. igazgató támogatásával, mert a volt, egyháziakból álló igazgatóság az állami megbízatást nem fogadta el. Követték ebben az Érseki Gimnázium paptanárai is, s így a tanév megkezdéséig a legfontosabb feladat a szükséges tanerők biztosítása volt….Október 20-a további jelentős változást hozott iskolánk életében. Ezen a napon vette át az Intézet vezetését Dr. Rajnavölgyi Géza, az (ugyancsak megszűnő) Állami Mátyás Gimnázium igazgatója. Az ez irányban rendelkező VKM. 174.106/1948 V. ü.o. számú rendelet felmentette az igazgatói teendők alól az ideiglenes vezetőt, Szögi Ferencet és a h. igazgatót, Szentkuti Kornélt.”

A jogi helyzetben újabb jelentős fordulat állt be 1997-ben, amikor az Egyetemi katolikus Gimnázium újra folytatta működését – a Magyar Katolikus Egyház fennhatósága alatt – így az a helyzet állt elő, hogy az 1687-ben alapított iskolának egyszerre két jogutódja lett (világi jogutód a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium; az egyházi jogfolytonosság pedig nem szűnt meg, csak 1948-tól 1997-ig szünetelt.

A fentiekre vonatkozó álláspontot az újonnan beindított Egyetemi Katolikus Gimnázium egykori, első igazgatója, Nagy István a következőképpen írta le [16]:

„A mai Budai II. Rákóczi Ferenc Gimnázium egyértelműen az 1687-ben alapított Egyetemi Katolikus Gimnázium világi jogutódja és nem a 20. századelőn alapított Érseki Katolikus Gimnáziumé. Az államosítások után átnevezett Érseki működési jogát megszüntették és a tanintézetet beolvasztották az Egyetemibe. E tény fájdalmas az egykori érsekis diákoknak és minden jóérzésű kereszténynek, de azért tény marad. Éppen ezért az Érseki szellemi örökségét az ő egykori diákszövetségük és a mi Cox-társaságunk is próbálja ápolni. Ám az intézmény önálló jogi státusza más kérdés, az a beolvasztással megszűnt, hiszen a bélyegzőt, törzskönyveket, pénzmaradványokat az Egyetemi Gimnázium igazgatójának kellett átadni 1949-ben. Mellesleg Szerdahelyi Andor tanár úr hívta fel e jogi, történelmi tényekre a figyelmet és maga is ezt vallotta mindhalálig.”(Őt pedig dr. Szalay Gyula igazgató úr 1964.dec. 20-án tájékoztatta arról, hogy döntő bizonyítékok (1948-49-es VKM rendeletek) birtokába jutott a fentiekkel kapcsolatban. Tehát egészen 1964-ig az Érseki Katolikus Gimnáziumot tekintették a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium jogelődjének, ennek megfelelően 1957-ben meg is ünnepelték az intézmény fennállásának 50. évfordulóját.)

Személyes emlékek Szögi Ferenc tanár úrral kapcsolatban

A megemlékező írásom befejezéseképpen szeretném néhány saját emlékemet felvillantani Szögi tanár úrral kapcsolatban. Először is annyit, hogy ő volt talán a legudvariasabb, legkedvesebb hangú tanárunk, sohasem kiabált, idegesnek sohasem láttuk, mindig kimért, de szeretetteljes „úriember” módjára viselkedett. Nekem az a kép él az emlékezetemben, hogy soha semmilyen segédeszközt, könyvet, jegyzetet nem használt az órákon, mindent fejből tudott. Óriási hangsúlyt fektetett a személyes kontaktusra, szinte az egész óra alatt a padsorok között sétált felszólítva a diákokat egyrészt a szavak memorizálásának ellenőrzésére, másrészt a beszédkészség fejlesztésére. Írásbeli dolgozatokra már nem emlékszem, de sok otthoni fordítási feladatot kaptunk, ami bizony nagyon jól jött az állami nyelvvizsga letételekor. Mindazt, amit most megtaláltam és jelen megemlékezésemben idéztem az ő írásaiból, most már világosan látom, hogy mennyire betartotta a gyakorlatban is a pedagógiai elveit és ez mekkora előnyt jelentett a számunkra függetlenül attól, kinek milyen volt a világnézeti hovatartozása, családi háttere az osztályban.

Kedves emlék a számomra az a megtisztelő megbízatás, hogy az angol nyelvkönyveink végén szereplő énekeket én taníthattam be az osztály tagjaiból alakult kis kórusnak, boldogan végeztem ezt a feladatot, mint gyakorló kórusénekes és korábbi éveimben zeneoktatásban (hegedű, klarinét, szolfézs) részesült diák. Mindig üdítő színfoltja volt az angol óráknak, amikor kihívott egy-egy dal betanítására, vagy csak elvezénylésére, büszke öröm volt a számomra, hogy ebben a munkájában segíthettem. Az osztályunk kis kórusa néhány alkalommal fellépett az iskolai ünnepségeken is a Díszteremben, és bizony élénken él az emlékezetemben egy kínos esemény is, amikor túl magas hangot adtam meg az ének kezdetén, és a kórustagok alig tudták kiénekelni a dallam magasabb fekvésű részeit. De még ez után a nem éppen dicsérendő eset után sem volt részéről semmilyen szemrehányás, rosszallás, megértő volt és emberséges, úgy ahogy az írás elején egy másik diák visszaemlékezését is idéztem.

Zárszó

Szögi Ferenc emblematikus megtestesítője volt az igazi „békebeli” pedagógus-nyelvtanár alakjának. Mérhetetlenül nagy tudás, szerénység, emberséges, de szigorú fellépés és nem utolsósorban a munkája és a diákjai iránti igaz szeretet jellemezte őt.

 Ismét csak a hála és köszönet szavait tudom leírni: minden Érsekista és Rákóczis diák nevében nagyon sok szeretettel köszönjük a tanár úrnak életünk nagyon fontos tényezőjét, az angol nyelvtudásunkat!

 

Vámosmikola, 2016. május 12.                                                         Dr. Bozsai Gábor
                                                                                 a Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban 1967-ben
                                                                                          érettségizett IV.A. osztály volt tanulója

 



[1] Dr. Makra Zsigmond: Az Érseki Katolikus Gimnázium története 1907-1948. A szerző magánkiadása, Budapest 2012. 69.old.

[2] A Budapesti Érseki katolikus Gimnázium és a vele kapcsolatos Rákóczi-Kollégium Évkönyve az 1939-40-es
  évről. Budapest, 1940. 49-53.old.

[3] Szögi Ferenc: Pályám emlékezete. Húsz Év 1945-1965. A Budapesti II. kerületi Állami Rákóczi Ferenc
  Gimnázium KISZ szervezetének kiadványa. Budapest 1965. 36-37. old.

[4] dr. Szögi László írásbeli közlése, 2016. május

[5] A Budapest III. kerületi M. Kir. Állami „Árpád” Főgimnázium, ill. 1925-től Reálgimnázium értesítői 1920-1928.

[6] Szögi Ferenc: Rumy Károly György, a magyar irodalom ismertetője. Magánkiadás, Budapest, 1934.

[7] A Budapesti Érseki Kat. Reálgimnázium és a vele kapcsolatos Rákóczi-Kollégium Értesítője az 1933-34. évről.
  38.old.

[8] dr. Szögi László írásbeli közlése, 2016. május

[9] Szögi Ferenc: Pályám emlékezete. Húsz Év 1945-1965. A Budapesti II. kerületi Állami Rákóczi Ferenc
  Gimnázium KISZ szervezetének kiadványa. Budapest 1965. 36. old.

 

[10] Az Óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia halotti anyakönyve 1989. évi 239. bejegyzés

[11] A Budapesti Érseki Kat. Reálgimnázium és a vele kapcsolatos Rákóczi-Kollégium Értesítője az 1936-37. évről.
   22.és 45. old.

[12] Vallás- és Közoktatási Minisztérium 1280.M.3/1949. IV.sz. rendelete

[13] Szerdahelyi Andor: Visszapillantás…, Húsz Év 1945-1965. A Budapesti II. kerületi Állami Rákóczi Ferenc
   Gimnázium KISZ szervezetének kiadványa. Budapest 1965. 34-35. old.

[14] Jubileumi évkönyv Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium 1687- 1987. 54-57. old.

[15] A Budapesti II. kerületi Állami Rákóczi F. Gimnázium Krónikája 1949-1954. dr. Hegyi Károly kézirata. 1-3.old.

[16] Nagy István írásbeli közlése, 2016. április